Véget ért a nagy sorozat-maraton. Bevallom, nem is volt olyan jó, mint ahogyan terveztem. Valószínűleg azért, mert még a jóból is megárt a sok. Ráadásul az, hogy az ember fekszik egész nap és kidöglésig filmeket néz azért eléggé meghatározza mi fogja érdekelni. Például az erőszakos filmek, mint a Spartacus nagyon nem jöttek be, és hiába akartam megnézni a Szulejmánt, amikor láttam, hogy az első rész egy óra 40 perc, úgy éreztem, hogy
Amikor a Nők Lapjából megkerestek, hogy ugyan már meséljek arról, hogy miért is költöztünk haza, akkor bevallom csak azért vállaltam el, mert egyy exhibicionista állat vagyok, aki imád szerepelni van bennem kollegális szolidaritás. Ugyanis amikor a legutóbb írtam erről a Nők Lapja Cafén, akkor a kommentelők a keresztvizet is leszedték rólam. Kezdve azzal, hogy a sztorim nem is igaz, nincs ember, aki hazaköltözne Angliából, aztán mondták, hogy
No hát megvolt a műtét én meg elkezdtem a maratoni sorozatnézést. Nem is nagyon lehet kibírni ép ésszel anélkül, hogy az ember egész nap csak az ágyban fekszik. Tudom, írtam, hogy lesz műtét, aztán meg jól eltűntem - de bevallom, ez az altatás most rosszabb volt, mint az előző. Emlékszem, hogy az augusztusi műtét után azt mondták, keljek fel és sétáljak - és bár én nem hittem, hogy a frissen műtött lábammal ez lehetséges lesz, de megpróbáltam
Most komolyan, hát tényleg édesek vagytok. Na jó, nem hagyom abba, sőt - írok ma is. De csak azért, mert tényleg ennyire biztattok, nehogy abbahagyjam. Szóval amikor nem írok egy ideig, azt sok ismerősöm, és blogolvasóm hajlamos arra fogni, hogy akkor biztosan nagyon boldogtalan vagyok, olyan nagyon, hogy még írni sincsen kedvem. Elárulom: olyan rosszul még életemben nem voltam, hogy ne írjak. Enélkül nem telik el nap. Csak hát ugyebár nekem
Ránéztem a blogra, és azt láttam, hogy te jó ég, öt hete nem írtam, és ez azért rekord. El is gondolkodtam, van-e még értelme folytatni, ha nem is írok, és gondoltam, ez azért megér egy blogbejegyzést. Szóval hát itt vagyunk Magyarországon, és nyilván mivel magyarul írom a blogot, azért mindig azt gondolom, nem olyan érdekes ez annak, aki el tud olvasni.Mert hát mindenki tudja, hogy mi van itt. Vagy gondolja. Bár tény, hogy ha az ember elmegy
